A fülzúgás nemcsak az idősek körében lép fel, a fiatal generációt is egyre gyakrabban érinti. Legtöbben pont életkorukra hivatkozva nem veszik komolyan a problémát, hiszen remélik, hogy fiatal szervezetük hamar legyőzi a kellemetlen tünetet, és a zaj egy két nap után, esetleg egy kis pihenés hatására elmúlik. Pedig az egy-két napnál hosszabb ideig tartó fülzúgással már érdemes orvoshoz fordulni.

A fülzúgásnak/halláscsökkenésnek fül-orr-gégészeti, belgyógyáaszati, neurológiai okai lehetnek. A megtalált kiváltó ok határozza meg az alkalmazott terápiát. Sok esetben nem lehet pontos kiváltó okot találni, ilyenkor marad az epirikus, de leginkább a legkevesebb mellékhatással járó kezelés kiválasztása.

A hiperbár oxigénterápia azokban az esetekben hat bizonyítottan, ahol a fülzúgás 3-6 hónapnál rövidebb ideje áll fenn és eredetét erős zaj, zajártalom (koncert, robbanás, lövés hangja közelől, petárda, egyéb nagy zajban való tartózkodás akár rövid ideig) vagy fejet ért ütés, agyrázkódás okozza. Az ilyen jellegű fülzúgást sokszor halláscsökkenés is kísér.

A Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium által az Egészségügyi Minisztériumnak elkészített Szakmai protokoll szerint a fülzúgás ilyen, bizonyos esetinek gyógyítására javasolt a túlnyomásos, hiperbár oxigén terápia.

Hirtelen kialakult, 3-6 hónapnál nem régebbi fülzúgés és/vagy halláscsökkenés esetében a hiberbár oxigénterápia alkalmazását az Európia Hiperbár Társaság (EUBS) is megalapozottnak és bizonyítottnak látja. Az ennél hosszabb ideje fennálló vagy más, például gyulladás vagy keringési eredetű fülzúgás esetében is érhetünk el tünetcsökkenést, de az eredmény ilyenkor bizonytalan.

A kezelési számról orvosi konzultáción tudunk javaslatot tenni.

A daganatos betegség kezelésének a stratégiáját, a választandó kezelési módot a daganat jellege, elhelyezkedése, szövettana, kiterjedtsége együttesen határozza meg.

 A daganatos betegségek kezelésének egyik legelterjedtebb módja a sugárkezelés. Ez azonban a daganatos sejtekkel együtt a szervezet gyorsabban osztódó sejtjeit is roncsolja. Leggyakoribb régió a fej-nyak területe és a kismedencei szervek. A sugárkezelés mellékhatása a besugárzott terület egyéb szövetein is jelentkezik. A szájnyálkahártyán, hólyag- és bélfalban duzzanat, gyulladás, fekély, vérzés léphetnek fel, amely súlyos esetben szövetelhaláshoz vezethet.

A csontelhalás elsősorban és jellemzően szájüregi daganatok besugrzása után alakul ki az arccsont vagy állakpocs területén.

Porcelhalás gégebugárzás szövődménye lehet.

A sugárkezelés mellékhatásként jelentkező szöveti roncsolódás gyorsabb és teljesebb regenerációjához ajánlott a hiperbár oxigénterápia alkalmazása. A HBOT ilyen esetekben elősegíti, beindítja és felgyorsítja a roncsolt szövetek gyógyulását.

A csontszövet tipikusan a rosszul oxigenizált szövet típusok közé tartozik, ezért lassan gyógyul. A hiperbár oxigénterápiával eljuttatott oxigén fokozza az egészséges csontsejtek osztódását, csökkenti az ödémát és a gyulladást és segíti a hajszálerek újraképződését. A csontszövet gyógyulása nagymértékben múlik az oxigénellátáson. A magas nyomáson belélegzett oxigén segíti a csontsejtek osztódását, csökkenti az ödémát és a gyulladást, valamint hozzájárul a hajszálerek újraképződéséhez is. A szájüregben megtalálható jellemzően anaerob baktériumokra kifejezett bakteriotoxikus hatása van.

Ideálisan, állkapocs károsodás esetében, a csontkárosodás szanálása vagy egyéb fogászati-, sebészeti beavatkozás előtt célszerő HBO-t kezdeni, majd a szájsebészeti műtét után a kúrát folytatni.

A HBOT lerövidíti a gyógyulási időt, csökkenti a szövődmények előfordulását vagy súlyosságát.

A besurgárzás utáni csont- vagy lágyszövet kezelése az ún. II.-es típusú indikációk közé tartozik, ami azt jelenti, hogy befogadott típusú indikáció és az orvostudomány jelenlegei álláspontja szerint  a hiperbár oxigén kezelés egyértelműen pozitívan befolyásolja a gyógyulást.

A kezelési számról orvosi konzultáción tudunk javaslatot tenni.

Többnyire a szervezetben lévő fertőzőforrásból, a véráram útján a csontba jutó kórokozók a felelősek a csontgyulladás kialakulásáért. Sokszor trauma előzi meg a fertőzést. Fertőzésforrás lehet beültetett idegen anyag, akár évekkel később is a beültetés után (csípőprotézis). A gyulladás kiterjedése, súlyossága a szervezet védekezőképességétől függ. Erős immunrendszerű betegekben a folyamat lokalizált marad az érintett csontban. A diagnosis felállításában gyulladásos laboratóriumi értékek, rtg, csontszcintigráfia visz előre. Kezelése elsősorban antibiotikum, az esetek nagy részében – ennek sikertelensége esetén – műtéti.

A csont jellemzően és alapvetően rossz keringéssel jellemzhető szövet. Mind az immunrendszer sejtjei, a baktériumokat elpusztító ún. “killer” fehérvérsejtek, mind a véráramba bejuttatott antibiotikumok nehezen érik el a kérdéses terület vagy nehezen érnek el terápiás szintet a csontban. Ismert tény, hogy a killer fehérvérsejtek oxigént használva, reaktív oxigéngyököket képezve pusztítják a bakteriumokat, valamint az is, hogy antibiotikumok oxigén jelenlétében fejtik ki maximális hatásukat. Az elhalt csont felszívódását az ún. “osteoclast” sejtek végzik, ezek működése szintén oxigén-függő tevékenység.

A hipebár oxigénterápia hatására a fertőzött csontszövet keringése javul, az antibiotikumok hatása eléri a kérdéses területet és az immunrendszer hatékonysága is megnő. A HBOT gyulladás és fájdalomcsökkentő, az egészséges csontszövet regenerációját mozdítja elő. A HBOT lerövidíti a gyógyulási időt, csökkenti a szövődmények előfordulását vagy súlyosságát.

Csontgyulladás eseteiben a hiperbár oxigénterápiának bizonyított hatása van. Jellemzően a nagyobb kezelésszámú terápiákat igényel.

A kezelési számról orvosi konzultáción tudunk javaslatot tenni.

Bőrátültetés, egyéb szövet transzplantációja, végtag visszaültetés során a legfontosabb gyógyulási fázis a visszaültetett szerv megtapadásának fázisa és a szövődmények elkerülése. A legsúlyosabb szövődmény a fertőzésen kívül, hogy az új szövet nem tud kellő időben új hajszálerekkel rögzülni a befogadó felülethez, romlik a keringése, kilökődik, elhal.

A szövődmények elsősorban olyan esetekben fenyegetnek, ahol a páciens keringése eleve károsodott volt, pl. cukorbetegség, előző besugárzás, érelmeszesedés következtében.

Ilyen esetekben az időben vagy megelőzés céljából alkalmazott hiperbár oxigénterápia fontos segítséget jelent.

Előző sikertelen átültetés kapcsán javasolt az befogadó hely az új műtét előtti HBOT kezelése. Ezzel növeljük az átültetés sikerességét.

Az extra oxigén legfontosabb hatása, hogy újraindítja a hajszálerek kialakulását, ami elengedhetetlen feltétele a szöveti megtapadásnak és életben maradásnak.Csökkenti a fertőzéses kockázatot, közvetlen anaerob baktériumölő hatással bír és antibiotikumok hatáserősségét fokozza, támogatja a fehérvérsejtek működését. Csökkenti a gyulladást a gyulladásos mediátorok szintjének csökkenésével. A kötöszöveti sejtek és kötőszöveti anyagok képződése is oxigén igényes folyamat.

A kezelési számról orvosi konzultációután teszünk javaslatot.

Égést általában hőhatás okozza, de előfordul vegyszerek, sugárzás, napfény és elektromosság által okozott égés is.

Termikus és kémiai égés általában amiatt keletkezik, hogy hő vagy vegyszer éri a testfelületet, leggyakrabban a bőrt. Így a bőr szenvedi el a károsodás nagy részét. A komolyabb felszíni égés azonban mélyebb szövetekbe is hatol; eléri a zsírszövetet, az izmokat vagy a csontot.

Ha egy szövet megég, folyadék szivárog ki a vérerekből, ami a duzzanatot és a fájdalmat okozza. Ráadásul a sérült bőr és a testfelszín egyéb részei könnyen elfertőződhetnek, mivel nem képesek a kórokozókkal szembeni védő szerepüket betölteni.

A sérülés mélységét első-, másod- vagy harmadfokú égésként határozzuk meg.

A legtöbb kisebb égés felszínes és szövődménymentes. Ezzel szemben a mély másod- és harmadfokú égés duzzadt, és gyógyulása több időt vesz igénybe, a szövődmények száma pedig jelentős.

A fagyás közbeni bőrkárosodás és bőrelhalás lefolyása és gyógyulása hasonló folyamat.

Leggyakoribb szövődmény a kiszáradás, a gyulladás és a fertőzés.

Az égés és fagyás ellátása speciális sebészeti feladat, speciális kórházi osztályokon.

A hiperbár oxigénterápia legfontosabb hatása, hogy újraindítja a hajszálerek kialakulását, ami elengedhetetlen feltétele a szöveti regenerációnak. Csökkenti a gyulladást a gyulladásos mediátorok szintjének csökkenésével, visszaszorítja a fertőzést, támogatja a fehérvérsejtek működését. Serkenti és ideális környezetet teremt a sejtosztódáshoz és a sarjszövet képződéshez. A kötöszöveti sejtek és kötőszöveti anyagok képződése is oxigén igényes folyamat. Ezen kívül közvetlen anaerob baktériumölő hatással bír és antibiotikumok hatáserősségét fokozza.

A HBOT lerövidíti a gyógyulási időt, csökkenti a szövődmények előfordulását vagy súlyosságát.

A tervezett HBOT kezelésszámról a sérülés kiterejedése és ideje ismeretében, orvosi konzultáción teszünk javaslatot.

Az artéria centrális retinae a szem ideghártyájának legfontosabb tápláló ere. Érelmeszesedés vagy véráramba sodródó vérrög, érgyulladás miatt – ritka esetben – teljesen elzáródhat. Zöldhályogban, cukorbetegségben, illetve magas vérnyomásban szenvedőkben különböző kórfolyamatok vezethetnek az erek elzáródásához.

Az artéria centrális retiné elzáródásakor az érintett szemen hirtelen, de fájdalmatlanul vész el a látás.  A retina központi ér elzáródás kezelése bekerült be a hiperbár oxigénterápia bizonyított eljárásai közé.

Hiperbár oxigénterápia bizonyított hatása a 8 órán belül elkezdett esetekben van. Fájdalmatlan hirtelen látásvesztés esetén 24 órán belüli érdemes hiperbár oxigénterápiát kezdeni.

Az ennél régebbi esetekben HBOT kimenetele bizonytalan, csökkenő eredményű.

Érelzáródás (emboliás) vagy vérzés (haemoraghias) stroke során a kérdéses érhez tartozó agyterület nem jut oxigénhez, ezért egyik része visszafordíthatatlanul elpusztul, a másik része pedig annyira sérül, hogy elveszti működését. Stroke rehabilitáció során a sérült, nem működő agyterület regenrálódik annyira, hogy a működésbe visszakapcsolódik és így bizonyos kiesett funkciók a páciens mozgásában ismét megjelenik.

Vannak tanulmányok, amik az idegsejtek regenerálódási képességét is felvetik, ezt azonban még tovább kell vizsgálni.

A HBOT legfontosabb hatása, hogy a működésből kiesett területen elősegíti a hajszálerek újdonképződését, minegy lehetővé téve, hogy ezen területek ismét visszakapcsolódjanak a működésbe.

A HBOT az egyéb rehabilitációs (fiziko-, manuál-, logoterápiás) tevékenységek hatékony kiegészítője. Hatására csökken az fájdalmas izommerevség, kiaknázható a maximális funkcióvisszatérés nagysága és lerövidíthető az ehhez tartozó idő. Nem utolsó szempont a páciens általános terhelhetőségének növekedése sem.

Világszerte sok helyen alkalmazzák a HBOT stroke rehabilitációban, az eredmények értékeléséhez kettős vak kontrollal végzett vizsgálatok állank rendelekezésre. A kezelésszám függ a páciens életkorától, a stroke kiterjedésétől, idejétól, kísérőbetegségektől.

A koronavírus-fertőzés maradványtünetei hosszú heteken vagy hónapokon keresztül kínozhatják a Covid fertőzésen átesett pácenseket, ezért nevezik elhúzódó Covidnak vagy long-Covidnak, poszt-Covidnak. A háttérben a vírusinvázióra adott, központi idegrendszerben lezajlott szöveti gyulladás és hiperkoaguláció áll.  

A tünetegyüttesbe tartozó panaszok listája hosszú és a legkülönfélébb szervrendszereket érintik.

Leggyakoribb poszt-COVID tünetek:

• fáradékonyság

• fájdalom

• fejfájás

• figyelemzavar

• hajhullás

• légszomj, köhögés

• ízérzés-, szaglászavar

• alvászavar

• memória romlás, “nem múló agyi köd”

• tartós hangulatzavar

• szorongás, PTSD

Bár a corona vírus fertőzés késői szövődményei és kezelésük intenzív kutatás alatt állnank, annyit máris tudunk, hogy a HBOT eredményesen kezeli a fenti tüneteket. Két munkacsoport is közölt nagy esetszámú beszámolókat, eredményekkel. Jelen tudásunk szerint a tünet enyhülés arányban áll a kezelésszámmal. Mindazonálatl a szakirodalomban nem gyűlt még össze adat, melyből egyértelmű következtetéseket lehetne levonni.

HBOT elsősorban a gyulladásos tünetek csökkentésében játszik szerepet, indirekt hatásként hajszálér újdonképződés, ödémacsökkentés, keringő őssejt szám emelkedés, szervezet antioxidáns hatásának növelése fontos.

A eredmények mindenképpen biztatóak, a HBOT kezelés időzítéséről és kezelésszámról minden esetben, konzultációt követően teszünk javaslatot.

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos megbetegedése

Az SM-ben a rosszul működő immunrendszer az idegsejtek nyúlványait körülölelő velőshüvelyt támadja meg, feloldja, roncsolja azt. E károsodás következtében az idegszál rosszul működik: lassabban vezeti és/vagy blokkolja az ingerületet. Általában 20–40 életév között a leggyakoribb a megjelenése. Előfordulása Magyarországon 10–12.000 eset, a világon mintegy 2 millió. Gyakrabban a nők között jelentkezik ez a betegség.

A szervezet megpróbálja helyrehozni a rost burkolatán keletkezett sérüléseket a rendelkezésre álló támasztószövettel és így alakulnak ki a betegség nevét adó kemény („szklerotikus”) gócok. Nemcsak egyetlen idegszál mentén, hanem a központi idegrendszeren belül több ponton is létrejöhet a károsodás, ebből adódik a sokszoros („multiplex”) elnevezés.

A betegség lefolyása nagyon változatos, nemcsak a különböző altípusainak eltérőek a tünetei, hanem szinte minden betegnél másképp jelentkezik. Ezért hívják ezerarcú kórnak, hiszen a szervezetben zajló kóros folyamatok a legváltozatosabb panaszokkal jelentkeznek. Leggyakoribb tünetei a homályos vagy kettőslátás, a rosszul érthető, nem jól artikulált beszéd, nyelészavar, végtaggyengeség, illetve mozgatási nehézség, egyensúlyzavar, ülés, állás vagy járás közben a test felületén érzett zsibbadás, széklet-, vizelettartási nehézség és feltűnő fáradékonyság.

A betegség nem gyógyítható, a lefolyása lassítható és/vagy a tünetek enyhíthetők. Interferonos injekciós kúrát, szteroidos kezelést alkalmaznak.

Hiperbár oxigénterápiával kapcsolatban sok vizsgálatról tudunk,  mégsincs egységes, kialakult állapont a hatékonyság bizonyosságáról. Az eredményt vagy annak  nagyságát előre nem lehet pontosan jósolni.  Beszámolók szerint a hatásosság széles variációban jelenik meg. Nehéz a betegek standardizálása és kontroll csoportok kialakítása a korrekt vizsgálatok kivitelezéséhez. A tudományos evidenciák kiegészítésre várnak. Nincs kialakult álláspont a terápiás protokollok tekintetében sem.

Shub esetében célszerű minél hamarabb HBOT-t kezdeni, fenntartásra hetente/kéthetente egy alkalommal, folyamatos kezelést javasolnak. A HBOT hatására a betegség lefolyásának lassulása, az időnkénti állapot visszaesések mérséklődése figyelhető meg.

Tapasztalati eredmények szerint érdemes HBOT a hagyományos terápiák szigorú megtartása mellett kiegészítő kezelésként igénybe venni,  shub mentes időszakban évi 1-2 alkalommal, shub jeletkezésének esetében pedig az első valószínűsítő tünetek esetében.

HBOT az alapbetegséget szintén nem gyógyítja, progresszióját csökkenti és a shubok gyakoriságát, súlyosságát esetlegesen mérsékelheti. A HBOT kezelés időzítéséről és kezelésszámról minden esetben, konzultációt követően teszünk javaslatot.

Sok professzionális sportoló használja világszerte gyógyulásának gyorsítása érdekében a HBOT-t. Vannak sportágak, ahol a sérülésveszély különösen magas: futball, jégkorong, atlétika, amerikai foci, kosárlabda, rögbi, sí, extrém sportok, küzdő sportok.

Az elmúlt évtizedben az a fogalom hogy „versengés” eddig nem látott magasságokba csapott. A sport intenzitása és a sportolók teljesítmény oly mértékben nőtt meg, ami új utakat kíván a sportsérülések ellátásában. A cél – hogy a sérült sportoló az újrasérülés veszélye nélkül minél hamarabb visszatérhessen az aktív csúcsteljesítményt nyújtó formában – evidensen égető az egyéni,- csapat- és sponzori tervekben egyaránt.

A hiperbár oxigén terápia (HBOT) használata a sportsérülések rehabilitációjának idejének lerövidítésében az utóbbi évtizedben terjedt el. Használata eleinte empírikus volt, de köszönhetően az egyéb felhasználási területeken zajló intenzív kutatásoknak és klinikai tanulmányoknak, a sportsérülések gyógyítása területéről is egyre több az objektív adat.

Hiperbár oxigén terápia (HBOT) hatásai sportsérülések esetében

Azonnali hatás közé tartozik a szervezet O₂ szint többszörösére emelkedése mellett az ödéma (vizenyő) gyors csökkentése és ezzel párhuzamosan a fájdalomcsillapító hatás. Késői hatások között a gyorsult hajszálér-, kötőszövet és egyéb szövet újdonképződést, a csontépítő sejtek aktivitásának fokozását, a keringésbe kerülő őssejtszám növekedést és a szervezet antioxidáns szintjének emelését tarjuk számon.

A sportsérülések a sérülések klasszikus fázisainak megtartásával gyógyulnak: gyulladásos fázis, proliferációs fázis, újraépülés fázisa. Az oxigénnek mindhárom fázisban kiemelkedő szerepe van.

Izomsérülések

Izomsérülés minden edzés alkalmával kialakulhat, az intezív felkészülési időszak mindennapos velejárója: az izomláz jelensége sem csupán az anaerob erőltetett izommunka során felhalomzódó tejsav hatása – mint ahogy azt sokáig hittük -, hanem elsősorban mikroszkopikus szakadások az izomrostokban. A mikroszakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a fájdalmat. Hiperbár oxigénterápia hatására, mely során az izmok vérkeringése javul és oxigénellátottsága nő, gyorsul az izomrostok regenerációja.

Több vizsgálatok szerint a a hiperbár oxigénterápia bár javítja az izomsérülések és izomláz regenerálódásának idejét.  

Rándulások

A mindennapokban ugyanúgy, mint a sportéletben gyakoriak a több szövetet –bőr, csont, izom, más kötőszövetek, idegek- érő zúzódásos sérülések. A trauma hatására sérül a szövet és a benne futó erek egyaránt. A károsodás következtében szöveti duzzanat jön létre, ami tovább rontja a helyi vérkeringést. A szöveti duzzanat a sejtek közötti folyadéktér kiszélesedését jelenti, ami a kapillárisok és a sejtek közötti távolság, így az oxigén diffúziós útjának megnövekedését és a szöveti oxigénellátás további romlását vonja maga után. A sérült erekből a plazma kiáramlik a szövetekbe, azonban hiperbár-oxigén kezelés nélkül ennek oxigénszállító kapacitása jelentéktelen.

Vizsgálatok szerint a gyógyulási idő HBOT kezelés kapcsán 30%-al rövidül, akut fázis fájdalom nagysága és az izület mozgáskorlátozottságának ideje lerövidül.  [Staples and Clement, 1996].

Térdszalag sérülés

A szalagok és ínak sérülése lassan gyógyuló folyamat, az ödémaképződés nagyfokú fájdalommal jár, az érhálózat eredendően alulreprezentált. Randomizált, kontrollált, kettős vak vizsgálatot végzett Soolsmaés munkacsapata: II. fokozatú mediális térdszalag sérült sportolókon vizsgálta a HBOT hatását a sérülés után 72 órával. A kezelt csoport 2 ATA nyomáson 1 órán keresztül légzett 100% oxigént, míg a kontroll csoport 1.2 ATA nyomáson körlevegőt kapott, mindkét csoport 10 alkalommal. A HBOT csoport főleg a fájdalom, funkció javulás, ödéma csökkenés, mozgáskorlátozottság terjedelme és térdhajlítás nagysága területen nyert ért el jelentős javulást a kontroll csoporttal szemben. [Soolsma, 1996].

Keresztszalag sérülés

Kényes helyszín az ín-csont kapcsolódás gyógyulása, a szükséges szövet- és érújdonképződés tempója és eredményessége is nehézkes. Takeyama és munkacsoportja sérült elülső keresztszalag esetén vizsgálta a prokollagén szövet génexpresszióját HBO kezelés hatására. [Takeyama et al. 2007]. A vizsgálatokat később Minhas és munkacsoportja egészítette ki azzal a megfigyeléssel, miszerint a HBOT elősegíti a strukturális fehérjék szintézisét és akadályozza a degeneratív folyamatokat. Kijelenthető, hogy a hiperbár oxigénterpia előnyösen befolyásolja a a keresztszalag sérülések gyógyulását ez elsődleges ellátás után, melyet a British Medical Journal Evidence Center is megerősített. [Minhas, 2010].

Törések

A csont dinamikusan változó szövetünk, folyamatos átépülése jellemzi. A csontsejtek egy része aktívan épít, a másik része lebontja a régi csontot. A helyi oxigénhiány a csonttörések gyógyulásának egyik fő korlátoló tényezője. A törés során nemcsak a csont szerkezete és vérellátása sérül, hanem a csontvégek környeztében a mikrocirkuláció – a szöveteket behálózó finom érhálózat- és a vénás visszaáramlás is károsodik, szöveti vérzések és duzzanat jön létre. A folyamat eredményeképpen az egyébként is rossz vérellátású sérült szövetek keringése elégtelenné válik. Csökken a szöveti oxigéntenzió, kevesebb tápanyag jut a sejtekhez, és bomlástermékeik is kisebb mennyiségben szállítódnak el a vénák útján. Így alacsony lesz azoknak a csontképző folyamatoknak is az aktivitása, amelyek a gyógyulásért felelősek. Mindezek együttesen vezetnek ahhoz az ismert tényhez, hogy a csonttörések gyógyulása az egyik legidőigényesebb feladat a szervezet számára, a gyógyulási idő általában hónapokban mérhető. A hiperbár-oxigén terápia hatására felgyorsul és hatékonyabbá válik a csontgyógyulási folyamat.

A törött csontvégek közé kezdetben véralvadék ékelődik, majd pár nap elteltével a további folyamatok vázaként szolgáló struktúra formálódik, amelybe megkezdődik az erek benövése. Az erekkel fehérvérsejtek áramlanak a régióba és elkezdik felemészteni a véralvadékot és a szöveti törmeléket. A véráramlással szöveti struktúra felépítő fehérjéket – például kollagént termelő- fibroblasztok is a sérült területre vándorolnak, és kialakítják a csontképzés vázául szolgáló kollagén mátrixot. Ezzel egy időben a csont külső kötőszöveti hártyájának sejtjei osztódni kezdenek, porc-, és csontképző sejteket hozva létre A magasabb oxigénkoncentráció mellett ezeknek a sejteknek az aktivitása többszörösére növekszik, így jóval gyorsabban és nagyobb hatékonysággal alakul ki a váz, amely már rugalmasan összetartja a törött csontvégeket. Ez a kezdeti váz a callus. Az erek további benövésével megkezdődik a csontosodás, majd később a csont eredeti szerkezetének helyreállítása, amit a csontot felépítő ásványi anyagok felhalmozása és beépítése kísér. Ezekben a fázisokban a hiperbár oxigén kezelés hatására a normális csontgyógyulásnál tapasztalt ásványi anyag mennyiség sokszorosa jut az új csontba. Nő a kalcium, magnézium, foszfor, nátrium és kálium felvétel, nő a kollagén-képződés. Végeredményben a csontképzés felgyorsul, nő az ásványianyag-tartalom és a kialakuló új csont erősebb, ellenállóbb lesz a kezelés hatására.

Komplikált törések esetében (műtétes belső rögzítés, osteosynthesis, csontbeültetés), a gyógyulás is sokszor ennél is bonyolultabb és elhúzódó, fertőzés, álizület kialakulásának esélye megnő.

Összefoglalás

A tanulmányokból kiderül, hogy főleg azok a sérülések profitálnak igazán a hiperbár oxigén terápiából, ahol a sérült szövet hajszálér- és ezzel oxigén ellátottsága eredendően is – szegényes: ilyen az ín, az ínszalag és a csont sérülések. A sérülések gyógyulási ideje egyharmad, olykor fele időre rövídíthető le, hamarabb kezdődhet az edzés fokozatos visszaépítése, és jóval kevesebb lesz az inaktivitási izomleépülés. Az ígéretes eredmények ellenére az orvosi szakirodalomban publikált esetek száma kevés, szponzori- és meccstaktikai megfontolások, az élsportolók egyéb kötelezettségei, nyilvános sajtóhírek és imidzsformálás is befolyásolják. Mindazonáltal a jó hír, hogy a sportsérülésekből való klasszikus felgyógyulási idő lerövídíthető, nem marad rejtve azok előtt, akiknél minden kihagyott nap számít.

Egyre népszerűbbek a szépészeti beavatkozások. A hiperbár oxigén terápia ezen műtétek utáni gyógyulási idejét tudja lerövidíteni, csökkenti a szövődmények számát.

Olyan esetekben, ahol a páciens kísérőbetegségei között pl. cukorbetegség szerepel – ami a sebgyógyulás elhúzódását vagy gyulladásos szövődmények kialakulása szempontjából magasabb rizikócsoportot jelent – a fenti hatások nem elhanyagolhatók.

A hiperbár oxigénterápia több szempontból is ideális segítséget nyújt a plasztikai műtét utáni regenerálódás során. Az oxigén, antibakteriális hatásának köszönhetően, kiemelten nagy szerepet játszik a sebek gyógyulásában, a fertőzések kockázatának elkerülésében és gyorsítja a gyógyulást. A terápia ezen kívül csökkenti a duzzanatot, a véraláfutásokat és a gyulladást is, mérsékli a fájdalmat, hajszálér újdonképződést indukál.

Plasztikai műtét után világszerte sok páciens keres fel hiperbár centrumot, a kezelések száma magas, lézetnek kifejezett ilyen céllal létesített intézmények is. 

A psorisis krónikus, hullámzó lefutású, immun-mediált bőrgyulladás, jelentős genetikai meghatározottsággal. Szteroid, D vitamin, retinoid, immunszupresszánsok, fénytarápia, biológiai terápia adják a tünetei kezelés gerincét.

Kiegészítő kezelésként javasolható a HBOT,  a hagyományos terápiák hatékonyságának fokozása, vagy dózisuk és ezzel mellékhatásuk csökkentése érdekében. Psoriasis esetében a terápiás cél a gyulladás és a gyulladásos mediátorok szintjének csökkenése, hajszálér regeneráció.

Az orvosi szakirodalomban nem gyűlt még össze annyi esetszám, melyből egyértelmű következtetéseket lehetne levonni. A eredmények mindenképpen biztatóak, a vizsgálatok értékelhetőségét nehezíti, hogy a psoriasis természeténél fogva hullámzó jellegű betegség ás a spontán javulás közrejátszását nem lehet egyértelműen kivonni.

Minden hatodik pár küzd meddőséggel kapcsolatos nehézséggel. Az esetek körülbelül felében a nőnél, 35%-ában a férfinál, 10%-ban pedig mindkettőjüknél fennállnak a megtermékenyülést gátló problémák, 5%-ban pedig nem ismert az ok. A meddőség eredete rendkívül szerteágazó: a testi és lelki akadályokat mind le kell győzni az áldott állapothoz.

A meddőségnek számos oka lehet, ezeket felderítve, a kezelés speciális és egynre szabott lesz. Az egyik ok a méhnyálkahártya nem megfelelő vérellátásában és vastagságában keresendő: a 7 mm vagy annál vékonyabb hártya ugyanis nem képes befogadni a megtermékenyült vagy beültetett embriót, így nem tud megmaradni a létrejött terhesség. A magzat megtapadásához tehát elengedhetetlen a méhnyákhártya előkészítése a menstruációs ciklus alatt.

A túl vékony endometriummal rendelkező nőket nagy dózisú ösztrogén szedését javasolják.

Az orvosok évek óta keresik a megoldást, hogy természetes gyógymóddal jelentősen növeljék a méh befogadóképességét. Minél jobb a méhnyálkahártya keringése és vastagsága, annál nagyobb az esély a sikeres beültetésre lombikbébi eljárás esetén. Mind a  meddőség, mind az implantációs zavar sok tényezőn múlik, a nyálkahártya keringése és vastagsága azonban mindig igen jelentős faktor A hiperbár oxigénterápia számos kutatás alapján megfelelő kezelés lehet a méhnyákhártya megfelelő vastagságának és vérkeringésének biztosításában. A belgrádi egyetem 3 éves kutatása során 32, 24-34 éves meddő nőt vizsgált, akik előtte nem vettek részt semmilyen, a megtermékenyülést segítő eljáráson. Az alanyok 7 egymást követő napon, ciklusuk 5. napjától kezdve 60 perces hiperbár oxigénterápiás kezelésben részesültek.

A kezelés hatására a nőknél az átlagos méhnyákhártya vastagság 11 +/- 2.6 milliméter volt a peteérés idején. Ezen kívül a méhnyákhártya minősége, vérellátása is sokkal kedvezőbb volt a hiperbár oxigénterápiás kezelés alatt, mint a terápiamentes ciklusban. A hiperbár oxigénterápia tehát új távlatokat nyit a meddőség kezelésében, új reményt adva sok százezer nőnek.

A HBOT kezelés időzítéséről és kezelésszámról minden esetben nőgyógyászával együttműködve döntünk.